A Pilis zúzmarás, kacskaringós, fehér lombú útjain érkeztünk, miután elhaladtunk egy völgyben meghúzódó zsákfalu, Pilisszentlélek mellett. Ez a hely arról híres, hogy itt forgatják a Mi kis falunk c. filmet, amiben az Pajkaszegként tűnik fel.
A gyár előtt stadionhoz illő, óriási parkoló, melynek bejárathoz közeli első sorai előtt behajtani tilos táblák, alattuk „Kizárólag Suzukik részére” felirat. Soha még ennyi Suzukit nem láttunk egymás mellett szép rendben sorakozni. Kirekesztve parkoltunk a hatodik és hetedik sorokban.
A gyárban épp ünnepelték a Mikulást, a kívülállók is részesülhettek a kedves fogadtatásban, kosárkából karácsonyi díszt lehetett választani, majd forró teát, vagy puncsot (alkoholmentes) kérni, ami bizony jól esett a csípős téli időben.
A portán már várták a kis csapatot, megkaptuk a kék védősisakokat, alá higiénikus fehér papírsapkát, védő szemüveget. Ezeket rögtön fel is próbáltuk, gurgulázó nevetés közepette, elképzelve, hogyan festhetünk beöltözve, majd elindultunk a tárgyalóterembe.
Ott meleg kávéval, pogácsával, üdítőkkel várt Dr. Izsák György korábbi HR Igazgató, másképpen Izsák san[1], Dr. Varga Zoltán LL.M.és Sándor-Petrik Orsolya Jogi és Compliance munkatársak. Gyors bemutatkozást követően, Izsák san mesélt a gyár történetéről, a Suzuki Motor Corporation alapítójáról, Michio Suzuki úrról, aki először szövőgépeket gyártott, amit az ötvenes évektől felváltottak a motorkerékpárok, és autók. A közlekedési eszközök sikere legyőzte végül a szövőgépgyártást.
Nem sokkal a rendszerváltást követően (1991) épült fel és kezdte meg 1992 októberében a gépkocsigyártást a Magyar Suzuki Rt, az ország II. világháború utáni első személygépkocsi-gyára, ami többszörösen is bátor vállalkozás volt a japán tulajdonosok részéről. Dr. Izsák György a magyar fél képviseletében már az előkészítésben is részt vett.
A gyár eredetileg tervezett kapacitása évi 50.000 darab autó volt. Jelenleg kb. 190.000 darab gépkocsit gyártanak. Az esztergomi gyárba mintegy 240 (magyar, európai és japán) beszállítótól, 30%-ban magyar partnerektől, érkeznek az alkatrészek.
A magyarországi, az egyetlen Suzuki autógyár Európában, amit kiemelt örömmel fogadtunk. Büszkén hallgattuk, hogy a magyar gyár olyan minőségben képes gépkocsikat előállítani, hogy még a japán piacra is szállítanak innen, de Európa számos országába is a magyar gyárból jutnak el az új gépkocsik, kiemelt a kereslet például Nagy Britanniában, a skandináv államokban. Láttunk is sok jobbkormányos Vitarát a gyárban.
Hajómotorok is készülnek a Suzuki Motor Corporation japán gyárában, melyek hazai forgalmazója a Magyar Suzuki Zrt, ezzel kiemelkedő szereplője a hazai hajómotorpiacnak.
Az ismerkedést követően Izsák san megmutatta nekünk a gyártást, a vetélkedőműsort felülmúló kérdéssorozatainkra, örömmel és kimerítően válaszolt. Érdekes volt látni, ahogy beérkezik a gyárba kamionokon a 0,7 mm-es hengerelt acél, aztán 16 óra múlva legördül a futószalagról a formás, csillogó, tökéletesen megmunkált Suzuki Vitara és Scross.
A hengerelt acélt darabolják, alakra vágják, préselik, majd a sajtolt elemek a hegesztő részlegbe kerülnek, ahol robotok végzik a karosszéria-elemek ponthegesztését (ennek a részlegnek a robotizálási szintje 70%-ot meghaladó). A futószalagon ekkor már ezüst színű autósziluettek haladnak a festőüzem felé, ahonnét megérkeznek az összeszerelő üzembe. Közben elkészül granulátumokból a lökhárító, amelyet szintén megfestenek. U alakú futószalagon haladva felöltöztetik az önhordó karosszériát, bekerülnek az ülések, elektronika, műszerfal, biztonsági övek, légzsákok, kerekek, kipufogórendszer, lökhárítók, díszlécek, stb. Az eredeti japán motor is felhízik több száz kilóra az öltöztetést követően (csövek, kábelkötegek, sebességváltó, tengelykapcsoló légkondicionáló, stb. kapcsolódnak hozzá), aztán belehelyezik a gépkocsikba. Betöltik a fékolajat, egyéb folyadékokat, megtankolnak, a gyáron belül ugyanis három kilométert futnak a Suzukik.
Az egyik „legszuperebb” munkakör a gépcsodák felélesztése: a futószalag végén beülni az autóba, majd beindítani a motort (ami mindig indul) és átgurulni vele a pár méterre lévő futómű vizsgálatra.
A gyárban fegyelmezett, pontos, kiszámított és magas fokon szervezett munka folyik. A gyárfalakon minőségi munkára buzdító sorok olvashatók (magyar és japán nyelven), mint például: „mi nem gyártunk selejtet; törekszünk a legjobbra; a problémát a vezetőnek nem az asztal mögött, hanem a probléma helyén kell megoldania; a siker titka a kemény munka; monozukuri = állhatatosság,” stb.
A gyárlátogatást ebéd követte a kantinban, épp annyi időt kaptunk, mint az ott dolgozók, akiket az Aida dallamai hívtak az ebédlőbe. A délutáni jogi workshopot Dr. Varga Zoltán vezette, aki dinamikus, tapasztalt, sokoldalú jogi szakember, volt szó üzleti titokvédelemről, adatvédelemről, versenyjogról, akvizícióról, flottaszerződésről, stb., miközben záporoztak a fiatal jogászok kérdései.
A napot fél négykor, tele élménnyel, jó kedvvel, feltöltődve zártuk.
[1] A japán emberek a másik nevéhez különböző utótagokat illesztenek. Ezeket a való életben illik, sőt kötelesség használni, hacsak nincs az egyénnel valakinek belsőséges viszonya. A „san” – az általános, felnőtteknek kijáró udvarias megszólítási forma. Udvariatlanság e nélkül megszólítani valakit, kivéve a bensőséges viszonyt.
No Upcoming Events found!
2023. május 12. (péntek) A Magánjogot Oktatók Egyesülete éves rendes konferenciájára 2023. május 12-én került sor a SZTE ÁJTK Civilisztikai Tudományok Intézete, Magánjogot Oktatók... Tovább olvasom
2023. május 12-én a Szegedi Tudományegyetem Állam-és Jogtudományi Karán kerül megrendezésre a Magánjogot Oktatók Egyesületének éves rendes konferenciája és éves közgyűlése.
A Magánjogot Oktatók Egyesülete 260.000,-Ft összeggel támogatta a 36. Országos Tudományos Diákköri Konferencia Állam- és Jogtudományi Szekcióját, amelyet a Széchenyi István Egyetem Deák Ferenc... Tovább olvasom
A Magánjogot Oktatók Egyesületének elnöke: Prof. Dr. Barta Judit (tanszékvezetőegyetemi tanár, Miskolci Egyetem ÁJK, egyetemi tanár NKE-ÁNTK) A MOE Elnökségének tagjai: Prof. Dr. Barzó... Tovább olvasom
„Kiszámíthatóság v. rugalmasság a magánjogban” a Magánjogot Oktató Fiatalok XVI., s egyúttal a Magánjogot Oktatók Egyesületének XIV. rendes konferenciájáról A Magánjogot Oktatók Egyesülete, és... Tovább olvasom
Kedves Érdeklődők! 2021. november 18-án 10:00-tól online formában kerül megrendezésre a MOE által szervezett konferencia, amelynek meghívója letölthető:
A PÁLYÁZAT BENYÚJTÁSÁNAK HATÁRIDEJE: 2021. NOVEMBER 30. DÍJAZÁS: 1. helyezett díja bruttó 200.000 Ft 2. helyezett díja bruttó 150.000 Ft 3. helyezett díja bruttó... Tovább olvasom
A pályázat benyújtásának határideje: 2020. november 30. volt. A pályázati felhívásra összesen 10 pályamunka érkezett. A Bírálóbizottság tagjai aMOE Elnökségének tagjai voltak. Az első... Tovább olvasom
Örömmel értesítjük Tagjainkat, illetve a magánjog valamennyi képviselőjét, hogy a Magánjogot Oktatók Egyesülete kiadásában megjelent a 2019. május 31. napján a Miskolci Egyetemen megtartott... Tovább olvasom
A Pilis zúzmarás, kacskaringós, fehér lombú útjain érkeztünk, miután elhaladtunk egy völgyben meghúzódó zsákfalu, Pilisszentlélek mellett. Ez a hely arról híres, hogy itt forgatják... Tovább olvasom
2019. május 30. napján a Miskolci Egyetem adott otthont a Magánjogot Oktató Fiatalok XIII., valamint a Magánjogot Oktatók Egyesülete X. éves rendes konferenciájának. A... Tovább olvasom
© 2017 Magánjogot Oktatók Egyesülete